Legkisebbem egyik kedvence a kolbászos hús. Már régóta könyörgött érte, de mindig valamiért elmaradt. Vasárnap végre teljesült a kívánsága. Még misére sem ment, hogy segíthessen, bár utána magyarázkodott, hogy tanulni maradt itthon, de becsületére legyen mondva azért megtöltötte a husikat, úgyhogy az utána lévő „munka” volt már csak az enyém. Mi sem jobb, mint együtt főzőcskézni. Kár, hogy ritkán van.
12 szelet karaj (lehet csibe v. pulykamell is)
10 dkg szárazkolbász
5 dkg reszelt sajt
1 tojás
Olaj
1 kis hagyma
1 ek. liszt
Só
Bors
Paprika
A húst kiklopfoltam és enyhén sóztam, borsoztam. A kolbászt kislányom lereszelte és a sajttal, tojással összekeverte, majd a húsba töltötte. Fogpiszkálóval összetűzte.
Kevés olajon a hús mindkét oldalát megpirítottam. A visszamaradt olajon a kis fej hagymát megdinszteltem, picit paprikáztam, visszatettem a húst és felöntöttem annyi vízzel, ami épphogy ellepi. Sóztam, de inkább többször kevesebbet, mert a kolbász is enged az ízéből. Mikor a hús megpuhult, tányérra szedtem. A tejfölben elkevertem a lisztet és a forró léből raktam hozzá, hogy átforrósodjon. Simára kevertem és az egészhez öntöttem. A húsból kiszedtem a fogpiszkálót, majd visszatettem a lébe és pár percig még együtt főztem.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése