Libanci-tarkedli

Valamelyik nap régi ételekről beszélgettünk. Régi, gyermekkori ételekről, ízekről. Némelyiknek csak a neve ugrik be, de az, hogy hogyan is készült már nem. Nagymamáim rég meghaltak, s ők voltak az igazi tudói ezeknek a recepteknek. Szlovákiából lettek idetelepítve, s hozták magukkal az ottani ízeket. Anyukámmal beszélgetve jutott eszembe a libanci vagy tarkedli. Így is hallottam meg, úgy is.

Nagyjából összeraktuk a receptjét, de azért kutakodtam a neten, mert biztos voltam benne, hogy találok olyan blogot, ahol ismerik még a régi recepteket. Lehetne kelt fánknak is hívni, de én maradnék a réginél.

Így egy kicsit frissítve, modernizálva egy kis kukoricaliszttel elkészült az én libancim-tarkedlim. S hogy a családnak is ízlett az ismeretlen étel, az külön öröm.

40 dkg liszt

30 dkg kukoricaliszt

  3 dkg élesztő

  4 dkg cukor

  3 tojás

  5 dl tej

  Csipet só

Az összes hozzávalót tálba téve jól összekevertem fakanállal (de lehet géppel is). Nokedlitésztához hasonlít a legjobban. Félre téve egy órára szépen megkelt.

Mivel tarkedli sütöm nincs, ezért serpenyőben, ujjnyi olajban, evőkanállal beleszaggatva megsütöttem.

Fahéjas porcukorral megszórva és baracklekvárral isteni finom.

Darástészta

Valamikor régen, talán még gyesen voltam mindig én gyúrtam a tésztát. Aztán ahogy felgyorsult a világ, dolgozni mentem, egyre kevesebb volt az időm, szép lassan elmaradt. Egyszerűbb volt megvenni a tésztát és kifőzni, mint gyúrni, sodorni stb. Pedig ízében és állagában verhetetlen. Aki még csak bolti tésztából evett darás tésztát, krumplis tésztát, mákos tésztát stb. az nem is tud különbséget tenni finom és finom között. Hát remélem nem csak a „kor” miatt gondolom, hogy azok a régi jó dolgok sokkal, de sokkal jobbak.   

Érdemes kipróbálni!

50 dkg liszt

2 tojás

2 kk. só

Kb. 2 dl víz

Ezt jól összegyúrjuk (lehetőleg simára) és egy kicsit pihentetjük (nem kell feltétlenül).

A tésztát lisztezett deszkán vékonyra, de nem túl vékonyra sodorjuk és kb.10 cm-es csíkokra vágjuk és lisztezve, hogy ne ragadjanak össze, egymásra rakjuk.

Kétfelé vágjuk, majd elkezdjük vékony pár mm-es csíkokra vágni.

Elkészítjük a darát:

15 dkg dara

1 dl olaj

Csipet só

Kb. 2,5 dl víz

Az olajon aranybarnára pirítjuk a darát, majd ráöntjük a vizet és fedő alatt puhára főzzük. Időnként megkeverjük. Ha puha és szépen szétpörög, akkor jó.

Egy nagyobb fazékba vizet teszünk fel, teszünk bele 2 ek. olajat és 3 kk. sót.

Mikor a víz forr, kisebb adagokban kifőzzük a tésztát. Nem kell sokáig főzni. Időnként kevergetve, hamar feljön a víz tetejére. Szűrővel kiszedjük, leöblítjük, a darára tesszük és összekeverjük.

Porcukorral, befőttel, ki mivel szereti, nagyon finom.

Piláf szűzpecsenyével

A piláfot nem olyan rég fedeztem fel, aztán amikor elkészítettem nem tudtam betelni vele. A magyar konyhában, mint zöldséges rizses hús szerepelhetne, de annál sokkal több. Nagyon sokféleképpen lehet elkészíteni. Eredeti keleti étel, ahol legtöbbször hússal készítik, de akár egy vegetáriánus étlapján is szerepelhet. Sőt. De ezt mindenki döntse el maga. Nálunk mindkét változat bejött.

Először húsos változat készült, mert karaj vásárláskor a szűzpecsenye is rajta volt, így ez a kis darab tökéletes volt hozzá.

20 dkg szűzpecsenye

1 kis fej vöröshagyma

2 gerezd fokhagyma

3 ek. olívaolaj

2 kk. só

¼ kk. őrölt gyömbér

¼ kk. őrölt bors

¼ kk. kurkuma

Csipet szerecsendió

2 piros paprika

1 sárga paprika

1 kisebb cukkíni

3 sárgarépa

1 bögre barna rizs

1,5 bögre víz

Apróra vágtam a vöröshagymát és a fokhagymát, és kevés olívaolajon megdinszteltem. Rátettem az apróra kockákra vágott húst és fehéredésig pirítottam. Sóval, borssal, gyömbérrel, kurkumával, szerecsendióval fűszereztem, 1 dl vizet öntöttem alá és elkezdtem főzni.

A paprikákat, sárgarépát, cukkínit csíkokra vágtam.

A félig megfőtt húshoz adtam a rizst, felöntöttem vízzel és tovább főztem. 15 perc után ráraktam a zöldségeket és készre főztem. Nem baj, ha a zöldségek roppanósak. Nem kell mindent túl főzni - mondják okosan mások – ez igaz.

A kész rizsbe még egy marék szezámmagot kevertem.