Valamikor régen, talán még gyesen voltam mindig én gyúrtam a
tésztát. Aztán ahogy felgyorsult a világ, dolgozni mentem, egyre kevesebb volt
az időm, szép lassan elmaradt. Egyszerűbb volt megvenni a tésztát és kifőzni,
mint gyúrni, sodorni stb. Pedig ízében és állagában verhetetlen. Aki még csak
bolti tésztából evett darás tésztát, krumplis tésztát, mákos tésztát stb. az
nem is tud különbséget tenni finom és finom között. Hát remélem nem csak a „kor”
miatt gondolom, hogy azok a régi jó dolgok sokkal, de sokkal jobbak.
Érdemes kipróbálni!
50 dkg liszt
2 tojás
2 kk. só
Kb. 2 dl
víz
Ezt jól összegyúrjuk (lehetőleg simára) és egy kicsit
pihentetjük (nem kell feltétlenül).
A tésztát lisztezett deszkán vékonyra, de nem túl vékonyra
sodorjuk és kb.10 cm-es csíkokra vágjuk és lisztezve, hogy ne ragadjanak össze,
egymásra rakjuk.
Kétfelé vágjuk, majd elkezdjük vékony pár mm-es csíkokra
vágni.
Elkészítjük a darát:
15 dkg dara
Csipet só
Kb. 2,5 dl
víz
Az olajon aranybarnára pirítjuk a darát, majd ráöntjük a
vizet és fedő alatt puhára főzzük. Időnként megkeverjük. Ha puha és szépen
szétpörög, akkor jó.
Egy nagyobb fazékba vizet teszünk fel, teszünk bele 2 ek. olajat
és 3 kk. sót.
Mikor a víz forr, kisebb adagokban kifőzzük a tésztát. Nem
kell sokáig főzni. Időnként kevergetve, hamar feljön a víz tetejére. Szűrővel
kiszedjük, leöblítjük, a darára tesszük és összekeverjük.
Porcukorral, befőttel, ki mivel szereti, nagyon finom.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése