Sokan nem ismerik, így nem is
fogyasztják, de a mi családunkban mindig is alapleves volt a tejes leves. Igaz
csak babból és krumpliból. Gyerekkorom óta szeretem, így természetes volt, hogy
a gyerekeim is megszerették. Bár inkább a krumplit részesítik előnyben, ezért
tekintettel rájuk ez van sűrűbben. A krumplit sós, babérleveles (3-4 db) vízbe feltesszük főni, majd ha krumpli puha tejes habarással besűrítjük. Nagyszüleim és anyukám kizárólag sóval és
babérlevéllel ízesítették, majd a kész
levesbe még pár csepp ecetet tettek. Finom savanyú leves volt, s így is hívtuk: savanyú krumpli
vagy savanyú bableves.
Manapság én is hasonlóan
készítem, de kiegészítem hol tárkonnyal, hol bazsalikommal, rozmaringgal. Túl
sűrűn nincs. Alkalmi leves lett belőle mostanság, hogy a tej fogyasztását
visszavettem, de ettől még finomabb.
A tejfölös/ tejes bableveshez ajánlom a borsikafüvet (csombor)! Hihhhetetlen jó :))), de minden más babos ételbe is kitűnő, sőt a kertben is jó hatással vannak egymásra! Szóval verhetetlen páros :))
VálaszTörlésKöszike, ki fogom próbálni!! Kertünkben nincs, de ha nektek van szívesen fogadom. Addig beszerzem valami boltból.
Törlés